100 napja

Hivatalosan 100 napja már...
...hogy beadta a derekát.
...hogy ott zsizzseg körülöttem.
...hogy énekel (s táncikál közben) a nem Megasztárba való hangján, de ha lenne hangja, szerintem nem imádnám ennyire.
...hogy ír nekem cukiságokat.
...hogy ha becsukom a szemem a gyönyörű nagy kék szemeit látom. 
...hogy séta közben együtt csodáljuk a régi házakat. 
...hogy plüssmacinak használja a kezem. 
...hogy úgy bújunk össze ahogy még soha senkivel. 
...hogy azt vitatjuk három vagy kettő kölykünk lesz a három vagy kettő kutyakölyök mellé.
És hivatalosan 100 napja már annak, hogy ezt énekelgetem neki. 

Mert szeretem!

Szemben a nappal

Ez csak természetes!

Itt nem arról van szó, hogy Miss Körözöttes Pirítós elment "szórakozni". Az ő korában ez természetes.
Itt az a lényeg, hogy egyszer csak gondolt egyet, kiszakította magát kezeim közül és a folyamatosan őt kerülgető és rá ható Mr. Gravitációnak egy percig nem próbált ellenállni. 
De Miss Pirítós egy könnyűvérű nőcske, így Mr. Gravitációval kéz a kézben indult meg Mr. Padló felé.
Sebességéből kiindulva nagyon vágyott Mr. Padló szeretetére viszont mivel egy cédáról beszélünk (hisz képes volt még engem is elhagyni) út közben közelebbi kapcsolatba került Mr. Szék Mr. Párnájával. Kapcsolatuk viharos volt és gyors, Miss Pirítósnak elég volt fél másodperc arra, hogy "rúzsfoltot" hagyva maga után kaszkadőröket megszégyenítő szaltóval távozzon s hagyja magára Mr. Párnát. (természetesen Mr. Széknek is jutott a "rúzsfoltból".) 

S ezek után már a két fiatalt nem akadályozta meg semmi sem, hogy egymáséi legyenek...

Egymáséi is lettek.
Kisebb sokk után (hisz úristen, ezekben a mai fiatalokban már semmi tartás!!!) végül egy erotikusan cuppanó hang kíséretében elválasztottam egymástól Miss Körözöttes Pirítóst és Mr. Padlót. 
Itt tényleg nem arról van szó, hogy Miss Körözöttes Pirítós elhagyott. (és összetörte a szívem) 
Itt arról van szó, hogy a kis ribi mindenfele széthagyta a testnedveit és én meg tegnap mostam fel azt a qrva konyhát!!! :D

Élet nagy kérdése

Ugye, tanulhat az ember vegyészmérnöknek és vegyésznek. 
Továbbá tanulhat villamosmérnöknek és....
Villamosnak??? :-o

Icarus is flying...

Eljött a pillanat...

Eljött a pillanata annak, hogy kiderüljön Pimasz Pincér is Ikarosz sorsára jut-e.

A ma estével egy újabb kis fejezetet zárhattam le az életemben és ”karrieremben”. Ma volt az utolsó napja annak, hogy a már említett ”fantasztikus” munkahelyemen dolgoztam. (Ugyanis majd’ egy hónapja felmondtam.) Pontosabban ma volt az utolsó nap, hogy bementem, mert kb. három perc után jött az egyik kis főnök s elmondta, hogy ezt a hatalmas vendéglétszámot (0 fő) kedves kolleginám is elbírja egyedül, úgyhogy nyugodtan hazamehetek.

Mondanom sem kell, nem maradtam.

És, hogy mi jön ez után???

Támaszaimon kívül mindenki a ”vendéglátásban télen nem hagyunk ott munkahelyet”, meg a ”de nem kell megszakadni ezért a pénzért” és társait sorakoztatták s rendezték sorba nekem, de a kedves mosolyon és a köszönöm, hogy ezt megosztottad velem-en kívül nem igazán váltott ki belőlem mást a dolog.

Tudjátok, én szeretnék a felhők felé és fölé repülni. Ezen a helyen erre nem volt lehetőségem.

De amúgy is, Ikarosz a lázadás, szófogadatlanság és kíváncsiság megtestesítője!

Szóval bízok és hiszek abban, hogy az én Daidaloszom erősebb szárnyakkal áldott meg engem.

Úgyhogy szemeket lehuny, nagy vigyor a szájra s állatias üvöltések közepette ugrás a szakadékba.

Hisz eljött a pillanat!